Ezek is ők, tudjátok a fejlettek...

Tudom, hogy az írekről már sok negatívumot írtam, az a helyzet, hogy ez ezután se lesz másképp. A bolt eléggé a külvárosban van, tehát lehet a „szakadt” részét látom a társadalomnak. A szakadtat úgy értem, hogy igénytelen, mert egy: a gyereke KOSZOS, de annyira koszos gyerekek otthon nincsenek, (ezt látni kell) kettő: este kocsmázni jár (mondjuk ez nem új, otthon ugyanez van bizonyos helyeken) három: bunkó. Sajnos nem is érdekelne, csak nekünk a többségével jópofizni kell, mert törzsvásárló a boltban. A történet tegnap (10.26) esett meg amit most elmesélek néktek. Bejött 2 dagi 12-14 éves srác (ja a legtöbb borzasztó kövér). Szokásos húsos szendvicset kirendelték, szokásos paraszt stílusukban. Miután odaadtam nekik, látom, hogy mennek a kassza felé, aztán az egyik nekiment a borospultnak, egy üveg bort (9 euro=1750 Ft) levert, mondjuk tényleg véletlenül. Nos lássuk mi történne otthon. Rendes gyerek elnézést kérne, és megkérdezné, hogy ki kell-e fizetnie. Itt: a gyerek megrántotta a vállát, aztán csak annyit mondott: „Accidents can happen.”=”Megesnek az ilyen balesetek.” És miután gyorsan kifizette amit vett, egyből távozni akart a boltból. B****eg!-gondoltam. Mondom neki, hogy „Itt maradsz!” Mire ő : „Miért?” Mondom, hogy a kár miatt amit okozott. Odajött Szedlák is, mondta, hogy nem fizettetjük ki a gyerekkel. (Minden nap kólára, chipsre stb.elveri a bor árát.) Szóval nem éri meg elveszteni, mint vevőt. Aztán lehet magába szállhatott a gyerek, mert később visszajött elnézést kérni. Még hozzátartozik, hogy szemtanúja volt az egésznek a srácot valószínű már ismerő nő is, aki miután mondtuk a gyereknek, hogy nem kell kifizetnie, és semmit nem mondott rá, a nő csak odacsapott egy lágy nyaklevest. Ebből legalább leszűrhettük, hogy az idősebb korosztállyal semmi gond nincs.

Tegnap egyébként eseménydús nap volt, szinte végig kasszáztam. A péntekek híresek arról, hogy aznap van az Euro Millions sorsolás. Mindenki jön venni. Például az egyik fazon 220 euroért vett ( 55 000 Ft). Egy másiknak, akit én szolgáltam ki, mondom miután vett: „GUD LUK!”=Sok szerencsét íres kiejtéssel. Erre ő: „ Az én koromban már az a szerencse, ha minden nap felkelek!” Mintegy 60-as fazon volt… Jót nevettem.
Amúgy nagyon szeretnek játszani. A kaparós sorsjegyek nagyon mennek. Például minden nap van aki ugyanazt veszi meg, aztán ha nyer vele, akkor a nyereményből vesz még annyit, amennyi kitelik, amit azokon nyer, abból is. Szóval addig játszanak amíg el nem költik a pénzt amit aznap szerencsejátékra akartak elszórni.

Aztán szintén október végi történet. Este fél kilenc, megyek zárni a kajálda részt, de hallom, hogy hangos fiatal 12-15 körüli suhancok érkeznek a bolt elé. Ilyenkor szabály, - a lopások miatt -, hogy azonnal be kell zárni a boltot. Szerencsére senki sem volt a boltban. A redőnyt elkezte leengedni a főnökasszony. (Aznap hárman voltunk Maryann a főnök felesége, meg Szedlák és én.) Szedlák Balázs elállta az ajtót, hogy újabbak már ne jöjjenek be, én meg a már bejött két suhanc elé álltam, és kitártam a kezem. Az egyik nekijött, visszatartottam, mire elkezdett káromkodni. Meg, hogy mit érek hozzá. No nem akarom itt bő lére ereszteni. Lényeg, hogy ezek is a koszos ír kölykök voltak. Koszos arc, koszos bemelegítő. A két fej különbség vagy a csúnya arcom fene tudja, lényeg nem lett verekedés. Kiraktuk őket. Főleg Szedlák kezelte rutinosan a helyzetet, de ott is benne volt a tetlegesség veszélye. Ezek általában 5-15-en megszállják a boltot, és szabadrablásba kezdenek, míg néhányuk leköt minket a pénztárnál.Most kérdezhetnétek, hogy hogyan tudnak átvinni bármit a pénztáron. Egyszerű. A pénztár nem a bolt kijáratánál van. Ír logika. Eddig egyetlen olyan bolttal se találkoztam, ahol nem lehetne bármit is kivinni.

Voltak vicces esetek is. Bejött egy srác, mutat nekem egy papírt, amin egy cím volt. Tört angollal magyarázta nekem, hogy oda menne lakni. Odakint koromsötét volt már… Mondom nekién is a tanult angolommal, hogy a környék utcáiról fogalmam sincs. De kérdezze meg Balázst. Ahogy elhangzott a név, Balázst már magyarul kérdezte. Mondta, hogy ilyen név tudtommal nincs másik nyelvben. Szóval két magyar Dublinban „gyönyörűen” elbeszélgetett egymással angolul…

A következő történet főszereplője egy nyíregyházi srác, aki ott lakik a bolthoz közel. Nemrég érkezett Dublinba minimális angol nyelvtudással, autókozmetikus végzettséggel. Eleinte nem talált munkát, aztán egy építkezésen talált 14,80-as órabérrel (3650 Ft/óra). Viszonyításul én kicsit több mint a feléért dolgozok a boltban.Ettől fügetlenül nem lehet irigyelni, mert állítólag eléggé széthajtják. Bár ránézésre nem a munka bajnoka. A múlt héten eléggé megszívta, mert ráesett egy vasgerenda a vállára, és egy hétre kiírták betegszabadságra. No ebben a történetben nincs semmi csattanó. END