Munkakeresés és kezdés egy új helyen

Január 10.-e környékén volt az első interjúnk az ügynöknővel, és rá egy hétre már az IBM-hez mentünk interjúra. Mint megtudtuk 4-en vagyunk egy (esetleg egy későbbi második) pozícióra. Nórin és rajtam kívül még egy lengyel srác és lány. Az interjúk után kiderült Nóri január 29.-én kezdhet, megkapta az állást, rá 2 hétre én is kaptam a hívást, a másik pozíció (újabb interjú nélkül) az enyém. Február 14.-i kezdéssel. Inkább nem elemzem mennyire örültünk. Amúgysem lehetne elég sok melléknevet ideírni. Főleg Nóri volt nagyon boldog.

Mára kezdetektől, hogy az IBM-nél kezdett Nóri tudtuk, hogy a nagyon sok utazás miatt elveszlik az egész napunk. Minden nap 6-kor kelt, 7-kor elindult, fél 9-től 5-ig munka és 7 óra körül hazaesett. Közel 3,5 óra ment el minden nap buszozásra. Nos elég rosszul viselte, de ahogy elkezdtem én is ott dolgozni, én mégrosszabbul. Elhatároztuk, hogy elköltözünk, és mindent egy lapra feltéve az IBM mellé költözünk belvárosi kuckónkból. Amúgy itt jut eszembe, hogy nagyon tetszett mindkettőnknek az újhely. Szokásos amerikai filmekből ismerős fakkos iroda, belépőkártya, és csocsó... Már az első két napomon megismerkedtem a helyi csocsósokkal, akiknek meg kellett mutatni, hogy igenis a kapussal is lehet gólt rúgni. No de térjünk vissza az új lakásra. Dublin 15-ben van. Itt mindenképp le kell írni azoknak, akik még nem voltak itt, hogy ahol most lakunk az még ugyan Dublin, de már a busz is autópályán közelíti meg, tehát térképen már nem egészen Dublin része. Elkezdődött tehát a költözés megszervezése...